Van amire nem lehet felkészülni!- egy porszívó története

A történet szálai a múltban erednek, mert ezzel a partnerrel nagyon régóta dolgozunk együtt. Túléltünk gazdasági hullámvölgyeket, munkaerő krízist, politikai uszításokat, koronavírus járványt és majdnem egy porszívó miatt romlott meg a kapcsolatunk. Persze nem konkrétan a berendezés vert éket közénk, inkább a körülötte kialakult komikus helyzet volt a feszültség forrása. Múlt évben megjelent a piacon egy új szállodai kompakt porszívó, a Viper DSU12. Ez alacsony zajszintjével, jó szívóteljesítményével, teljes felszereltségével és természetesen az akciós árával jelenleg a legjobb ajánlat a piacon. Na ebből a porszívóból adtunk el három darabot a kedves partnerünknek, aki két hét elteltével magából kikelve, hívott telefonon, hogy az az ilyen meg olyan és egyéb cifra jelzőkkel aposztrofált porszívóinkat kenjük a hajunkra, mert Ő bizony most beül a kocsiba és visszahozza. Adjak helyette olyat ami szív is, mert ez bizony nagyon harmatos. Három méteres kérdőjelek jelentek meg a fejem felett a telefonmonológja alatt, se köpni, se nyelni nem tudtam. Elköszönés gyanánt annyit bírtam kinyögni: gyere! Húsz perc múlva autóhang, fékcsikorgás, gumiszag, ajtó kivágódik, ember bevágódik. 
-Itt vagyok! Elvettem a takarítónőtől, úgyhogy gyorsan adj valamit helyette, mert dolgozna tovább!
-Azért dugjuk már be, mert kíváncsi vagyok mit csinál?
Bekapcsoltam, erőlködik a motor, szívóhang semmi. 
-Na, na ugye megmondtam!? -mondta mintegy önigazolásul.
Felpattintom a zárófüleket, leemelem a motort az alvázról, ami normál esetben a porzsáknak ad helyet és nem hittem a szememnek. Ami ott a szemünk elé tárult arra nem lehet felkészülni. Két hét kemény munkájával porral és kosszal teleszívták a porszívó porzsákterét úgy, hogy az abban gyárilag elhelyezett egy darab porzsákot nem csatlakoztatták a szívócső bemenethez, de még a tartozék felszívófejeket tartalmazó zacskót sem vették ki belőle. Gyakorlatilag a biztonsági extraként szolgáló motorvédő szűrő fogta fel a port, ezzel szabva gátat a kiáramló pornak. Ez volt az a pillanat, amikor kedves, eddig a pontig arrogáns emberünk olyan kicsivé zsugorodott, hogy kifért volna az ajtó alatt. Fülemben a fanfárok a győzelem indulóját harsogták, és ezzel együtt egy nagy követ is hallottam legördülni a szívemről. Felsóhajtottam, felé fordultam, a szemébe néztem.
-Ez nem garanciális probléma. Segíthetek még valamiben? -mondtam utóbb átgondolva kissé talán fölényesen. Kitakarítottam, összeszereltem, beindítottam és a porszívó egy hurikán erejével szívott. A motorszűrőnek köszönhető, hogy maradandó meghibásodás nem történt. A kedves partner a kötelező illemről nem feledkezett meg, udvariasan elköszönt, de egy felesleges szó nélkül megsemmisülve szállt be az autójába, majd ezt követően fél évig nem láttuk. Mi volt ez? Ki hibázott? A válasz egyértelmű, de a helyzet akkor is nagyon kellemetlen. Egy kis hanyagság az elején, amikor kiadja a porszívót az alkalmazottnak és nem rágja a szájába, vagy nem veszi a fáradtságot, hogy maga üzemelje be, aztán már csak sodródik az eseményekkel. A fellépése persze lehet jellemhiba, de hát senki sem tökéletes! Miért nem jött aztán? Ciki volt neki, inkább máshol vásárolt. Persze azóta visszatért és már csak nevetünk a történteken. A porszívók azóta is dolgoznak, pedig a személyzet azóta többször lecserélődött.