Az ipari kéztisztító szerek sokfélék lehetnek, de általában egyetlen célra helyezik a hangsúlyt. Hatékonyan tudják oldani a zsírt és az olajat, de mit sem törődnek az ember bőrének egészségével. Az egész világon piacvezető DEB vállalat Deb Gritty Foam és Swarfega kézhigiéniai rendszer néven olyan bőrvédő programot fejlesztett ki az ipari kéztisztítás területére, melynek használatával elkerülhető a bőr kiszáradása, repedezése. Sőt azt a meglepő vállalást tette a DEB, hogy a beteg igénybe vett kéz a Gritty Foam természetes ipari kéztisztító hab rendszerének használatával 30 nap elteltével meggyógyul. Nem hittük, kipróbáltuk, meglepő eredmény született!
Nagy járműipari vállalat üzemeltetési igazgatója kérte segítségünket egy régóta fennálló problémával kapcsolatban. Személyes találkozásunk alkalmával megmutatta az üzemi öltözőt és zuhanyzót, ahol a mosdó fölé szerelt hatalmas fém tálcákban kilószám volt kiadagolva a régről jól ismert zöld színű kéztisztító paszta. Nap végére ezzel az erősen oldószeres, bár kétségtelenül hatékony zsíroldó kéztisztítóval volt dekorálva az egész fürdőhelyiség, de nem csak a padlón és a falakon, de a plafonra is jutott. Nem mondom, Shrek mocsarában autentikusan hatott volna, passzolt volna színben és illatban is, de egy 21. századi modern munkahelyen igen szürreális látványt nyújtott.
-Ez a probléma egyik fele. -mondta vendéglátónk és bevezetett a mellékhelyiségbe, mely egy ajtóval arrébb nyílott. Átható csatornaszag csapta meg szaglószervünket. Ezt a mindennapossá vált dugulás okozta. Csak ebben az évben több mint egymillió forintot költöttek duguláselhárításra és a helyzet egyre romlik. Ami ma lefolyó, holnap megint nem az.
-A dugulást egy zöld massza okozza. - mondta a szakember, kiállított egy újabb számlát, majd búcsúzásképpen még hozzátette: -Ha még egyszer eldugul fel kell vésni a csarnokbetont! Körvonalazódni látszott a probléma forrása, de azért még egy kérdést fel kellett tennem.
-Hogy állnak a dolgozók az ekcémával? -kérdeztem, mire az igazgató szemei nagyra nyíltak és homlokát ráncolva rám nézett, mint akinek a veséjébe látnak és nekem szegezte a kérdést:
-Mit akar eladni nekem?
Azt hiszem a jelek egyértelműek, de összegeztem neki a problémát és elmondtam, hogy ez egy iskolapéldája annak a jelenségnek, amivel a világ számos országában küzdenek és mivel nem egyedi, született rá megoldás. Nem kell kísérleteznünk, csak követnünk kell a protokollt. Adjunk magunknak 30 napot és biztosítson egy elszeparált mosdót, hogy lefolytassunk egy tartós tesztet. Mi adjuk az adagolót, Ők veszik a belevalót és naplózzuk a történéseket. Hát legmerészebb álmomban sem gondoltam volna, hogy miket fogok beleírni:
1. nap
Felszereltük a DEB Gritty Foam 3,25 literes ipari kéztisztító habosító adagolóját, feltöltöttük egy kéztisztító patronnal. Megkértünk egy azon az álláson dolgozót, aki ránézésre is a legolajosabb volt, (hívjuk Józsinak, de csak azért, mert ez a neve) hogy tesztelje. Szándékosan nem láttuk el semmilyen információval és figyeltük mit csinál. Odalép, megvető tekintet, felettesi utasítás, bevizezi a kezét, pöcögteti a gombot, valami fröcsög belőle, undorral nézegeti, szagolgatja, dörzsölgeti a tenyerén, leöblíti, „ezegynagyszar” és visszamegy dolgozni. Nyilván nem így kéne működnie, de nagyapám szavaival élve "nemakarásnak nyögés a vége".
2. nap
Kinyomtattam egy használati utasítást rajzokkal és szöveggel, amit felragasztottunk a mosdóba, közvetlen az adagoló fölé:
- Száraz kézen használd!
- A gombot ütközésig nyomd, majd tartsd benyomva 3-4 mp-ig!
- Dörzsöld be a habot a bőrödbe!
- Öblítsd le!
Így jó lesz! -gondoltam.
9. nap
Az adagolóval minden rendben, de a mosdóban ott van egy tégely zöld kéztisztító paszta, láthatóan használat alatt. Megkérem az illetékest, hogy tüntessék el, mert nem lesz mérhető a teszt eredménye. A műszakvezető ezt megteszi és egyben felvilágosítja Józsit és munkatársait, hogy a cég érdekében és remélhetőleg saját érdekükben is kizárólag a felszerelt Gritty Foam kéztisztító adagolót használják. Érdekes észrevétel, hogy miközben felettese prédikációját hallgatja, főhősünk Józsi a háttérben duruzsol és összeesküvést szervez, de legalábbis egy kezdetleges földalatti mozgalomhoz toboroz aktivistákat. Az eligazítást végül a műszakvezető rövidre zárja, csírában fojtva bele a dolgozókba az agyalapban még meg sem fogalmazódott, de indulatból fogant gondolatkezdeményeket.
Baljós árnyak gyülekeznek!
14. nap
Hívnak a vállalattól, hogy kifogyott a kéztisztító, csere szükséges. Mire megfogalmaztam volna, hogy cseréljék ki én meg lenaplózom, jutott eszembe, Ó én balga nem hagytam ott cserepatront. Kocsiba be, ablakot le, könyököt ki, kettesbe be!
A szerelőcsarnokba toppanék,
Röpült felém „Anyád!”
Mért nem viszed a búbánatba
Amit hoztál komám?
Kiáltotta Józsi mikor meglátta eltökélt arckifejezésemet az üzemajtóban. Nem mondom, hogy virágcsokorral kellett volna fogadjanak, de nem pont erre számítottam. Lehetett volna például hálás, amiért éppen Ö és munkatársai érdekében rábírom a multicég vezetését egy előre mutató fejlesztésre, dacolva a bürokráciával és hátráltatva a döntéshozók különböző szabadságolásától. Itt emlékezzünk meg Katiról a titkárnőről és Marikáról a recepciósról, akik a maguk természetellenes kedvességükkel oly sok percnyi telefonközpontos zenés várakoztató műsorral ajándékoztak meg az elmúlt néhány hétben.
Egy szó, mint száz próbáltam gyorsan kicserélni a DEB Gritty Foam kéztisztító patront és nem elegyedni szóba senkivel. Nem tartottam tőlük, de nem volt még miről beszélnünk. Nem telt még el annyi idő, hogy reális képet kapjanak. De valami azért nem hagyott nyugodni. Vajon mi váltja ki ezt az ellenszenvet? A kéztisztítóval szereztek rossz tapasztalatokat, vagy velem van problémájuk? Egy dolog biztos. Itt egy olyan brigáddal nézek szembe, ahol Józsi a mérvadó vezérürü. Gyors távozás következett!
30. nap
Letelt az egy hónap. Azért kellett ennyi időnek eltelni, mert dermatológia alapja, hogy a bőrnek 28 nap kell a megújulásra. Ha napi szinten roncsoljuk bőrünket vegyi anyagokkal, a legfelső hámréteg természetes leválása után az alatta lévő réteg már károsodott, beteg. Mentesíteni kell a vegyi ártalom alól, ami eddig a hagyományos zsíroldó kéztisztító paszta volt. Ezt napi 3-4 alkalommal biztos használták, így esélye nincs szegény bőrnek regenerálódni. Nagy várakozással tekintettem a találkozás elé, óvatosan még reménykedtem is némi elismerésben, ezért első utam nem a döntéshozókhoz vezetett, hanem a csarnokba. Józsi az udvaron targoncázott és kesztyűt viselt. Csak nem beteg? -gondoltam. Meglátott és odabökte:
-Mingyájövök, bennvárjámeg!
Bemegyek, látom az adagoló üres. Senki nem szólt, hogy cseréljük!?
-Mikor fogyott ki? -kérdezem egy arra bóklászó dolgozótól.
-Tegnap...hála istennek! -felelte tömören.
Érdekes, ennyire csak nem lehet rossz! Megjött Józsi, megelőz és mondja:
-Én nem tudom mi a fenét szervezkedtek, de ha jót akartok eltüntetitek innen ezt a vackot, vagy kalapáccsal fogom leverni a falról! -mondta őszintén kikelve magából.
-Mi a baj vele? -kérdeztem együttérzően és egyben őszinte kíváncsisággal.
-Mi baj? Mi baj? Olyan érzékenyek az ujjaim, hogy nem tudok megfogni velük semmit. Kesztyűt kell húzzak a munkához…eddig sose tettem!
-Hadd nézzem meg! Fáj valamije? -na ezzel jól felsültünk, gondoltam. Kikezdte a dolgozó kezét a megváltásként beajánlott csodaszer. Már láttam magam lelki szemeimmel, ahogy szánalmasan magyarázkodok a felettesének, mikor is levette a kesztyűjét és megmutatta a kezét.
-Nézd meg teljesen véknya a bőröm, olyan érzékeny, hogy kezembe fogok egy érmét látatlanba megmondom fej, vagy írás. Mondom, kesztyűbe kell dolgoznom ember! Ez egy szar! Vidd el innen és ide ne hozd még egyszer b***meg! -mondta olyan őszinte felháborodással, hogy fel sem merült bennem, hogy viccel.
Pedig az lett volna az egyetlen magyarázat erre a szürreális helyzetre. Miért nem tud örülni annak, ami történt? Hát mert nem Ő akarta, hogy megtörténjen! Hogy mi a különbség?
"Doktor úr, beteg vagyok, segítsen! -Itt van gyógyszer, vegye be és jobban lesz! -Köszönöm!"
vagy
"Látom beteg, itt van gyógyszer, vegye be és jobban lesz! -Nem akarom, menj a francba jó nekem így betegen!"
Még magamhoz sem tértem, a sokk hatása alatt csak annyit bírtam mondani neki:
-Igen? Elmúltak a bőrkeményedései? Puha a tapintása? A kedves felesége mit szól hozzá? Ő is osztja a véleményét?
Mikor kimondtam már éreztem, elvetettem a sulykot, ekkor megváltóként a semmiből belépett az üzemeltetési igazgató. Most mi lesz itt? Vártam az első csörtét, hogy Józsi indulatból elpuffogtatja legütősebb érveit a falon függő műagyagdarab ellen, de nem történt meg. Főhősünk az előbbi sokkhatás alatt általam eleresztett meggondolatlan szavaim súlyától úgy meglepődött, hogy elfelejtett határozottan fellépni igaznak vélt ügyének pártján. Én pedig kivérezve, a döntetlen szagú részeredménnyel megelégedvén átvettem a szót. Gyors döntést nem forszírozva, lányos zavaromban mondtam az igazgatónak:
-Átküldöm a teszt számait táblázatban, ha átnézték beszélünk.
Eszem ágában nem volt megkérdezni, vagy csak megvárni míg a főnöke megkérdezi Józsit, hogy mit tapasztalt? Amilyen gyorsan csak lehet elhagytam a helyszínt.
Összefoglalás.
A költségszámítási táblázat meggyőző volt, ekkora mennyiségnél a beruházás jelentős részét is átvállaltuk volna. Minden a lehető legjobban nézett ki, a fejlesztés mégsem jött létre. De ezt egy cseppet sem bánom, mert a tapasztalat még ha fájó is, örökre enyém marad. Ez pedig a következő: A munkahelyi kollektív tudat, ebben az országban egy esszenciális hungarikum és a dolgozói érdek vezérli és mint minden, ez is a gyökerekből indul ki. Abból meg nálunk nagyon sok van ám! Lehet értelmiségi a cégvezetés, lehet jól szervezett a vállalatirányítás, ha a dolgozótól elveszik azt, amit eddig megkapott, ezalatt a kéztisztító pasztát, mint juttatást kell érteni, nincs az a vezetői intellektus, SAP rendszer, bőrgyógyász szakvélemény, vagy milliós duguláselhárítási számla, ami jobb belátásra bírja Józsit. Ész érveket sutba vágva érvényesíti érdekeit tűzzel vassal ha kell. Fülekbe duruzsol, összeesküszik, szabotál, mártírt játszik míg a célját el nem éri. Mert "habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr!"
Magyarország én így szeretlek!
